Tartalomjegyzék

Dezintegrálás és integrálás az APU-n

A kérdéseket feltevő ember eltűnt, mintha elvarázsolták volna.

„Hogy tudott úgy elmenni, hogy nem vettük észre?”, kérdezte Ivánka csodálkozva.

„Személyek és tárgyak számára használunk egy szállítási rendszert, ami a dezintegráláson alapul.”

„Dezintegráció? Mi az?”

„Bizonyos készülékek segítségével, amelyek nagyon erős sugarakkal dolgoznak, fel tudjuk oldani az anyagot, vagy úgy is mondhatnánk, hogy szét tudjuk szedni. Akkor elszállítjuk a kívánt helyre, majd ott újra felépítjük eredeti formájára. Az egész csak néhány másodpercig tart.”

„Pedro, csak át akarsz verni! Ugyan, hogy tűnhetnek el emberek vagy tárgyak hirtelen az egyik helyen úgy, hogy feloldódnak és aztán máshol meg újra megjelenjenek és úgy nézzenek ki, mint azelőtt?”

„Semmiképpen nem játszadozom veled, Ivánka, de ez tényleg így van. Ezt a technikát Apun már évmilliókkal ezelőtt kifejlesztettük. Az egyik mesterünk vitte tökélyre, aki hosszú ideig élt a te bolygódon is.”

„Azt állítod, hogy élt a Földön?”

„Igen, sok százezer évvel ezelőtt inkarnálódott ott, hogy segítsen az ottani embereknek szellemi kibontakozásukban és hogy megmutasson nekik egy olyan életmódhoz vezető utat, ami pozitív módon testvéries érzéseken és szereteten alapul.”

„Él még?”

„Igen, ő most 1 millió és 1013 éves; alkalomadtán meg fogod majd ismerni. Itt Zay-nak hívjuk őt, de a Földön azoknak a neveit viseli, akikbe inkarnálódik.”

„Régen volt már, hogy ott élt?”

„Zay pontosan 813 ezer évvel ezelőtt látogatott el először a Földre, azóta lehet őt földi polgárnak nevezni. Munkája legnagyobb részét az emberiség fejlesztésére szenteli. Ő is ugyanazt a célt követi, mint minden apui, hogy hozzájáruljunk egy örömmel alkotni vágyó és okos életű társadalom kialakulásához, melyben az emberek testvéri érzéseket ápolnak egymás iránt, és amely pozitív központként működhet a naprendszerben. Vágyakozva kívánjuk, hogy minden földi lakos előnyös, erőteljes módon fejlődjön, és halhatatlanná váljon, hogy aztán velünk együttműködve kedvező hatással tudjunk lenni a többi negatív bolygóra. Kívánjuk, hogy az összes bolygó pozitívan fejlődjék, úgy, mint az Apu, hogy a végtelen univerzum teljesen az Éden kertjévé válhassék. Mivel a Föld lakóit azonban a napsugarak negatívan befolyásolják, ők megpróbálják megakadályozni ezt. A legtöbb apuit, akik a Földön dolgoztak, halálra ítélték : keresztre feszítették, máglyán elégették, a tengerbe dobták vagy malmokban őrölték szét őket. Mi azonban valójában nem halunk meg. Alkalmazzuk a dezintegrációt és integrációt és később ismét visszatérünk, hogy tovább szolgáljunk. És minden ott tartózkodásunkkal növekszik a pozitív irányultságú emberek száma, és kedvezőbbé válik a fejlődésük. És így fogjuk folytatni, amíg csak el nem érjük a célunkat.”

„Az vajon mikor lesz?”

„Talán már nem is olyan sokára, majd meg fogod ezt is tudni. Az apuiak, Zay, Ad, Am, Az, Noi, Atl és mások, akiknek a működését természetfelettinek és csodásnak nevezik, korábban is és most is állandóan az emberek között élnek. Ők is, mint sok más apui, ősidők óta járnak a Földre, hogy segítsenek az embereknek.”

„Miért nem úgy tanítják az embereket egyszer s mindenkorra, hogy megszabadítsák magukat az egoizmustól és egymással harmóniában tudjanak élni?”

„Ez nem olyan egyszerű, Ivánka. A napsugarak nagy hatótávolságuk révén az emberi sejtek többségét negatívan befolyásolták és ezzel agressziót és egoizmust váltottak ki. A világűrben sok galaxis van még, amelyik a mi segítségünket igényli. Ezek nagy része olyan anyaggal van körülvéve, amely káros módon hat a lakosok szellemére és a jó kibontakozását meggátolni törekszik. A Föld egyike az ilyen bolygóknak, amelyet negatív ionok vesznek körül. Legfőbb ideje, hogy leküzdjük ezt a jelenséget; azt gondolom, hogy ez sikerülni is fog nekünk a következő évszázadok folyamán.”