Istiphul királynő
Istiphul egy sellőkirálynő a Föld egy magasabb dimenziójában, és kozmikus tudattal és memóriával rendelkezik a Föld teljes történetéről. Felelősséggel tartozik a Föld óceánjaiért, valamint a Föld összes belvizéért és folyójáért. Felelőssége van a Föld mágneses mezőjéért is.
Nyitott gondolkodású, szeret új dolgokat tanulni. Ismeri a Föld számítógépes rendszerét és az internet felépítését is. Képes közvetlenül a saját dimenziójából feltörni a Föld számítógépes rendszerét.
Egy alkalommal feltörte a Google központi szerverét, hogy növelje a keresési képességet bizonyos sellőemberekről szóló dokumentumokban az interneten. Kapcsolatba léphetsz vele telepátia, meditáció és csatornázás útján.
Istiphul története
Istiphul nem mindig rendelkezett azzal az empátiával, mint most. Megszerezte. Réges-régen egy undine volt (ősi sellőfaj), aki érezte a tengerek mélységét, a mágneses fluidumot és a mágneses mezőt, amely a víz mögöttes energiája. Hogy ez pontosan mikor történt, azt nehéz meghatározni, mivel a természet-síkok 2. energiasík szintjén (negyedik dimenziós perspektíva) már nincs olyan tér és idő, ahogyan mi ezeket a dolgokat itt a fizikai világban értjük. De a perspektíva és a világunk és a magasabb dimenziók közötti kapcsolat tisztázása érdekében a forrásaim azt mondják, hogy ez körülbelül 350 millió évvel ezelőtt történhetett.
Más szóval ez az undine királynő már régóta létezik. Ekkor ez történt: egy napon a Föld tudata megjelent Istiphulnak. És ahogy ez az undine birodalma természete, és ahogy ez minden két közeledő undine között megtörténik, a bolygó aurájának energiája kezdett átáramlani Istiphul-ra, így nem volt többé elkülönülés közöttük: ettől fogva amit a bolygói tudat legbelsőbb lényében érzett, azt Istiphul is érezte.
Egy idő után azonban a bolygói tudat megszakadt köztük. És Istiphul tisztában volt vele, hogy miért. Ilyesmit leírni mégis lehetetlen. A mi világunkban és a sellők világában az evolúció még nem találta fel azokat az ötleteket, célokat vagy érzéseket, amelyek képesek lennének ráhangolódni egy olyan extázisra, amely olyan hatalmas, hogy nem szakad el senkitől és semmitől, ami létezik.
De láthatod:, a mi bolygónk nem olyan, mint sok más bolygó ebben a galaxisban. Már abban az időben is létezett a nagy szellemi lények Isteni Tanácsa. Ez a Tanács a későbbiekben a Földön megjelenő mesterek tudásán kívül állt. És ennek a Tanácsnak az volt a megbizatása, hogy figyelje a Föld kibontakozó evolúcióját minden szinten és minden szempontból.
A még magasabb erők egyszerűen megparancsolták nekik: Felügyeljétek, hogy a Föld evolúciója a természet törvényeinek megfelelően, de egyben az egész univerzum titokzatos magasabb céljaival összhangban bontakozzék ki. De hogy mik voltak ezek a „magasabb célok”, azt még a Tanács tagjai sem tudták pontosan.
Láthatod tehát, hogy valaminek az értelmezése, a személyes megbízás és a kreativitás a szabadság törvénye miatt még az istenek területén is működik. Ezen Tanács tagjai azonban szinte azonnal észlelték, hogy a bolygóistennő (a Föld bolygó alapjául szolgáló ősi spirituális tudat) megjelent egy Istiphul nevű undinának. Ekkor a Tanács tagjai közt ez a beszélgetés zajlott le:
"Nézzétek! A bolygóistennő saját auráját nyomta rá erre a sellőre. Noha a sellő asztrálteste a víz szelleme, most már az egész bolygó asztráltestével vibrál a maga sellőrejtélyében és sellőszépségében.” De ő mégis sellő marad. - mondták a Tanács tagjai.
Tudatában nincs elég lehetősége arra, hogy reflektáljon vagy kifejezze ezt a szépséget, ami most benne van.” Vannak még olyan lények a Föld három alsó síkján, akikkel hasonlóképpen eggyé vált a bolygóistennő? - kérdezék egymástól a Tanács tagjai. (Megj: szerintem most már van, Anasztázia!) Nincs senki!
Mit tegyünk hát?
A bolygó harmóniája megbomlott! Meg kell fontolni az evolúció új irányait! - töprengtek a Tanács tagjai. De ezek az új utak még mindig meghaladják a látásunkat és a képzeletünket. Adjuk meg tehát ennek a sellőnek mindazokat a képességeket, amelyekre szüksége van, hogy egy napon megjelenhessen egy olyan emberi faj a Földön, amelynek lehetősége lesz tanulni tőle, a szépségétől és elragadtatásáról, és ezáltal az emberiség egy új sorsot teremtsen magának!
Meg fogjuk adni neki a mágneses fluidum megértésének a tudományát, hogy Istiphul elsajátíthassa azt, és minden más lényt felülmúlóan megtestesíthesse.” Megadjuk neki azt vágyat, hogy szeressen, hogy az univerzum szépségének ünneplése kifejeződhessen az ő szeretetén keresztül.
És az étertestébe leheljük a Föld összes vizének rezgését, hogy az idők teljességében elérje célját: egy legyen a Föld minden vízével teljes tudatában és teljes eksztázisában, ahogy az istennő most is egy mindennel. Ily módon meg tudjuk teremteni az alapot a bolygóistennő szándékainak beteljesítéséhez, aki maga is megtestesíti az univerzum nagyobb céljait:
Egy napon valamelyik jövőbeli emberi faj tagja megjelenik a Földön, és viszonozza Istiphul szeretetét azzal, hogy egyszerűen azt teszi, amit minden igaz szerelmes tesz: „érezni azt, amit a szerető érez iránta."
Istiphul királynő neve ezzel a kozmikus szimbólummal írható le:
